Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől kizárólag a Kbt.-ben foglalt esetekben térhet el. Az ajánlatok bírálatának és értékelésének mellőzése jogszerű esete például, ha a közbeszerzési eljárásban valamennyi ajánlat meghaladja a rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Változás bejelentése az eljárásban szakemberrel kapcsolatban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a folyamatban lévő eljárás (uniós, nyílt) során az értékelési szempontot igazoló szakember (az ajánlattevő munkavállalója, aki csakis értékelési szempontot igazol, alkalmassági követelményt nem) munkaviszonya megszűnik, esetleg elhalálozik? Mi lehet a következménye az eljárás szempontjából annak, ha megszűnt a munkaviszonya, esetleg elhalálozott?
Részlet a válaszából: […] A csere ebben az esetben nem opció, figyelemmel az előző kérdésben (5277. sz) jelzett érvekre. Az ajánlattevő mindenképpen bejelentési kötelezettséggel tartozik a változásról az eljárás során. Amennyiben nem jelenti be az ajánlatkérő, hogy változás állt be, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...lejárna."A szerződés megkötését ugyanakkor a Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján adott időszak alatt kell megkötni, ami maximumértéknek számít, azaz nem hosszabbítható meg úgy, mint például az értékelés időszaka, miközben a 131. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Második helyezett választásának lehetősége

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...okok között szerepel.A Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eredménytelenségi okot az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja, ha az értékelés szerint legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatában megadott árra, esetlegesen annak egyes összetevőire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntése szerint az alábbi, aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály volt:"72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...módon ne legyen szerepe az eljárás közvetlen előkészítésében. Ne vegyen részt bírálóbizottsági ülésen, ne véleményezze az értékelési szempontokat, műszaki alkalmassági feltételeket, ne tekintse át a szerződést. Amennyiben a bírálóbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő az ajánlatához kötve van [lásd pl. nyílt eljárás esetén a Kbt. 81. § (11) bekezdését]. A szakemberek "darabszáma" értékelési szempont esetében 3 fő szakembert ajánlottak meg; az értékelési szempontra tett ajánlattevői vállalás ("3 fő") maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli."A hivatkozott rendelkezések szerint látható, hogy az ajánlatok bírálata egy folyamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Árindokolás elfogadhatósága

Kérdés: Egy több részből álló közbeszerzési eljárásunkban az egyik részben árindokolást kértünk az első helyezettől. Az ajánlattevő beadott egy többoldalas indokolást számításokkal, de egy helyen arra hivatkozik, hogy az ár kialakítása során figyelembe vette, hogy több részben is ajánlatot adott be. Véleményük szerint elfogadható, ha az árindokolásban az ajánlattevő több részajánlat nyertességének lehetőségére hivatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...együttes értelmezése alapján részajánlattétel biztosítása esetében részenként történik az ajánlattétel, a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő részenként is meghatározza, az ajánlatkérő az ajánlatokat a részenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
1
2
3
21