38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 38 Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
3. cikk / 38 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
4. cikk / 38 Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén
Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
5. cikk / 38 Kizárólagos jog – közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Szervezetünk kizárólagos jog – 2/2009 (II. 10.) KHEM rendelet – alapján végez szolgáltatást. A szolgáltatás teljesítéséhez fél évre helyiséget kell bérelni szervezetünknek, a bérleti díj nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. Feltehetőleg a szolgáltatás teljesítése újabb fél évet vesz igénybe, tehát újabb fél évet bérelnénk az adott helyiséget, ám így a bérleti díj összességében a két félévre meghaladja majd a 8 millió forintot. Kérdésünk, hogy a kizárólagos jogot tekintve kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni a második félévi helyiségbérlésre?
6. cikk / 38 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
7. cikk / 38 Kizárólagos jog folyószámlahitel önkormányzat általi felvétele esetén
Kérdés: Az önkormányzatok a 217/1998. kormányrendelet 103. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag egy belföldi hitelintézetnél nyithatnak folyószámlát. Amennyiben az önkormányzat folyószámlahitelt szeretne felvenni, tekintettel az előző jogszabályra, alkalmazhat-e a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólagos jogok védelme miatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást?
8. cikk / 38 Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága
Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
9. cikk / 38 Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében
Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
10. cikk / 38 Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után
Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.