Kbt. e-közbeszerzéssel kapcsolatos változásai

Kérdés: Több alkalommal változott a közbeszerzési törvény az áprilisi kötelező e-közbeszerzés hatálybalépését követően. Melyek ezek a változások?
Részlet a válaszából: […] ...május 18. napi hatállyal a 2018. évi V. törvény 40. §-a pontosította a Közbeszerzések Tanácsa egy tagjának megnevezését az alábbiak szerint:A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésieljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, sajáthonlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján amegkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. E közzétételt követően aszerződésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés ajárulékszabályozás gyengeségére utal, és érinti egyben a piaci versenyt is.Annyit azonban figyelmükbe ajánlanánk, hogy a Közbeszerzések Tanácsában isképviselteti magát a Gazdasági Versenyhivatal, azaz a közbeszerzést érintőversenyjogi kérdések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Bírságmérséklés bíróságon

Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?
Részlet a válaszából: […] ...kiszabott bírságmértékére vonatkozóan nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. Ennek többek közöttoka, hogy részletes statisztikát a Közbeszerzések Tanácsa nem közöl,ellentétben például a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatával. A helyzetetszínesíti az a tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Igazolás hatóság által ismert kizáró okok esetében

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?
Részlet a válaszából: […]

A Kbt. 60. (1) bekezdés d) pontja, valamint a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazoltathatja az ajánlatkérő.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította.Figyelemmel a Kbt. szabályaira és a Közbeszerzések Tanácsa ez ügyben kiadott tájékoztatójára is (Közbeszerzési Értesítő 99. száma) az előbbiekben példázva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.