A Küt. hatálybalépésének hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Azt a tájékoztatást kaptuk egy ügyvédi irodától, hogy hatályba lépett a Küt., melynek következtében módosult a Kbt. Mivel nem látom a Küt. relevanciáját a közbeszerzési eljárások vonatkozásában, kérdezem, hogy milyen hatással van ez a zajló vagy tervezendő eljárásokra?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság tisztviselői (vezetői és a Hatóság Titkársága, a Közbeszerzési Döntőbizottság munkatársai és további alkalmazottai) vonatkozásában érdekes, hogy a továbbiakban már nem a Kttv., hanem a Küt. hatálya alá tartoznak, mely hatással van a besorolásukra, illetményük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelmező ügyvezetőjét az eljárásra illetékes törvényszék bűnösnek nyilvánította költségvetési csalás bűntettében, mivel az alkalmazottak részére történő bérkifizetések elszámolása nem a valóságnak megfelelően történt. Például a készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül kutatás-fejlesztésnek. A törvény 3. §-ának 11. pontja értelmében a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.A hivatkozott jogszabály a fentieken túlmenően, az egyes kutatástípusokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéskor történő eltérés már független az ajánlattétel során alkalmazott "vagy azzal egyenértékű" gyártmány megajánlásától. A teljesítés az adott gyártmány leszállítása esetén minősül szerződésszerűnek, utólagosan a megajánlottól eltérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Kutatás-fejlesztés beszerzése

Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kutatás, amelyrőlvalószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeliproblémák megoldására alapul szolgál;– alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzéséreelsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés;– választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;– munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony,ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazottiszolgálati jogviszony, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki pontosan, mi lenne a beszerzéstárgya, ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – mintopcionális lehetőség – valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az előbbiekben kiemelt innovációseredmények hasznosítását:– a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, azalkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;– kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredményekhasznosítása:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegivagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;– alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzéséreelsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...és ha az ajánlatkérő a Kbt.136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végénköteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőketrangsorolni;– az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
1
2