14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nyilatkozat tényleges tulajdonosról
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
2. cikk / 14 Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellenőriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
3. cikk / 14 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
4. cikk / 14 Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt
Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
5. cikk / 14 Iratküldéssel érintettek köre
Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
6. cikk / 14 Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába
Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
7. cikk / 14 Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban
Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
8. cikk / 14 Kizárás hirdetmény nélküli egyszerű eljárásban
Kérdés: Hirdetmény nélküli egyszerű eljárás esetében kizárható-e az az ajánlattevő, aki annak ellenére, hogy az ajánlatkérő csak három ajánlattevőnek adott ajánlattételi felhívást, mégis közös ajánlattevőként jelenik meg?
9. cikk / 14 Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek
Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
10. cikk / 14 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
