17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
2. cikk / 17 Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban
Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
3. cikk / 17 "Jelenlétre nem jogosult" személyek a bontási eljárásban
Kérdés: Kiíró rendelkezett a bontási eljárás vonatkozásában a "jelenlétre nem jogosult" személyekkel kapcsolatos eljárásról. Kik/melyek ezek? És ha nem jogosultak, akkor miért lehetnek jelen a bontáskor – a kiírás szerint?
4. cikk / 17 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
5. cikk / 17 Kizárás jogszerűsége
Kérdés: Cégünket sajnálatos módon megint kizárták egy közbeszerzésből. Hat ajánlatadóból ötöt kizártak, 6-8 különféle – egyébként szokásosan hiánypótolható hiányosságok és bekötésre, oldalszámozásra vonatkozó formális – okra hivatkozva. Csak egyetlen ajánlatadót nem zártak ki, aki négy részre tett ajánlatot, és persze megnyerte árverseny nélkül. A kiíró rengeteg nyilatkozat és bizonylat kérését írta elő a kiírásban és dokumentációban, élt azzal a lehetőséggel, hogy mindent eredeti vagy hitelesített másolatban kért (például 3 évi teljes beszámolót kiegészítő mellékletekkel együtt stb.), és e rendkívül sokrétű kérelmekhez nem biztosított hiánypótlási lehetőséget. Ezt a Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint csak akkor teheti meg, ha az eljárás nem az EU-ból származó forrásból támogatott beszerzésre irányul. Kérdés, honnan tudhatja meg az ajánlatadó, hogy kap-e EU-s forrást a kiíró? Kérhetünk-e erre vonatkozó nyilatkozatot tőle? Arra is vonatkozik a hiánypótlás legalább egyszeri biztosítási kötelezettsége, ha EU-s forrás ugyan közvetlenül nem kapcsolódik az eljárásban történő beszerzéshez, de ha olyan beruházáshoz használnak majd az eljárásban beszerzett szerelvényekből, amit viszont EU-s forrásból támogatnak? Ha sikerülne bizonyítani, hogy így van, a hiánypótlás tiltását meg lehetne támadni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, hogy nyertesség esetén magára kötelezettségként vállalja a 305. § és 306/A. §-okban lévő előírások érvényesítését. Erre a nyilatkozattételre azonban sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem hívja fel a figyelmet. Véleményem szerint nem várható el az ajánlattevőktől a Kbt. ilyen szintű ismerete, pláne úgy, hogy semmiféle hiánypótlásra nincs lehetőség. Kérhető-e és kizárható-e olyan nyilatkozat nemléte miatt az ajánlattevő, amely nyilatkozat meglétének szükségességére az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban sehol nem hívta fel a figyelmet?
6. cikk / 17 Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata
Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
7. cikk / 17 Gyorsított eljárás ajánlatkérő mulasztása miatt
Kérdés: Gyorsított eljárás indítható-e abból az okból, hogy a kiíró korábban mulasztott, és már látható, hogy nem tudja az általa elvárt határidőig a beszerzést lebonyolítani? Értem ezalatt, hogy egy lejáró szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásra írna ki új eljárást, de olyan későn kezdi meg, hogy a szerződés lejártáig normál ügymenetben, az összes lehetséges határidő-csökkentést kihasználva sem tudja az eljárást befejezni, a szerződést megkötni, pláne a szolgáltatás igénybevételét megkezdeni. Úgy tudom, a gyorsításhoz nem kell speciális indok, csak a feltételeket kell biztosítani.
8. cikk / 17 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
9. cikk / 17 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
10. cikk / 17 Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége
Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
