Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...kizár olyan szereplőket, akik/amelyek olyan szakemberrel rendelkeznek, aki adott esetben két alkalmassági követelménynek is megfelelne. Az indokolás szerint: "Az átfedés ilyen jellegű kizárása nem biztosítja az esélyegyenlőséget azon gazdasági szereplők számára, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet elvonásával kapcsolatos okokról szükséges indokolást adni. Ez a jogalap nem teszi szükségessé a fedezet ismertetését a Kbt. 75. §-ának (4) bekezdése szerint.A 75. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 69. §-ának (3)-(8) bekezdései igazítanak el a felvetett kérdésben az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték mértékét annak érdekében, hogy az ajánlattevők tisztában legyenek az esetleges aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés szükségességéről, valamint arról a rendelkezésre álló fedezetről, mely nagy valószínűség szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazva arra a következtetésre jussunk, hogy árlejtés esetében az árlejtésben történt végleges ajánlattételt követően kell indokolást kérni, függetlenül attól, hogy az értékelés szakaszának része.Az árlejtés esetében pedig figyelemmel kell lenni erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Közös ajánlattevők együttműködési megállapodásának csatolása

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?
Részlet a válaszából: […] ...elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §), a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél;– az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3
4