21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
2. cikk / 21 Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek
Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
3. cikk / 21 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
4. cikk / 21 Kötelező elektronikus közbeszerzés
Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
5. cikk / 21 459/2016. kormányrendelet hatálya
Kérdés: A helyi önkormányzatok alanyaik-e a 459/2016. kormányrendeletnek? Van-e kötelezettségük a helyi önkormányzatoknak az 1 000 000 Ft feletti beszerzéseik esetén, a rendelet alapján három árajánlat beszerzésére?
6. cikk / 21 Kizáró okok igazolása szakembereknél
Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?
7. cikk / 21 Kiemelt termékek beszerzése
Kérdés: Kiemelt termékek beszerzésére is vonatkozik a közbeszerzési értékhatár, azaz csak a nemzeti értékhatárt elérő (természetesen az egybeszámítási szabályok figyelembevételével) beszerzések esetén kell-e az intézménynek a KEF által lebonyolított eljárások alapján megrendelni a terméket vagy újraindítani az eljárást?
8. cikk / 21 Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre
Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
9. cikk / 21 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
10. cikk / 21 Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után
Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?