Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdések rendkívül komplex helyzetről szólnak, melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt javasolt a Kbt. 5. §-a szerint átgondolni, hogy milyen mértékű a támogatási intenzitás, és milyen forrásból valósul meg a projekt, azaz a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A kérdésből kiderül, hogy a támogatási intenzitás több mint 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Egybeszámítás különböző ajánlatkérők által lebonyolított eljárásokban

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] Társasházak esetében a támogatási szerződés szabályai irányadók a szerződések megkötése vonatkozásában. Ez azért fontos, mert az egy adott pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség függ attól, hogy a konzorciumként történő pályázat ellenére az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...szakembereket mely pozícióra kívánja megajánlani, másfelől arról, hogy a megajánlott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig rendelkezni fog, s a nyilvántartásba vétel elmaradása az ajánlattevő szerződéskötéstől való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Támogatás visszavonásának következményei

Kérdés: Milyen következményekkel jár, ha a Kbt. szerinti támogató szervezet az eredményhirdetés után, de még a szerződéskötés előtt írásban az ajánlatkérőnél visszavonja a támogatását? Milyen következménye van, ha ezt már a szerződéskötés után teszi meg?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdését követően- általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállottlényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződésmegkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben azajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.