Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok alapján nem minősül kizáró oknak a közbeszerzésben a gazdasági társaság pénzforgalmi számlájának kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétele, ám az ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető sikeres öntisztázások megbízhatósági határozatai között. Például egy gazdasági társasággal szemben hasonló ügyben hozott döntés megfelelő alapul szolgál a válasz megadására.Az érintett ügyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése valóban előírja, hogy az alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződni, mely egyben építési beruházás esetében az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a számla áfatartalma nem tartható vissza, vagy áfatartozás esetében nem kell visszatartást foganatosítani, de más adónem, például társaságiadó- vagy szja-tartozás esetén alkalmazni kell a visszatartást?Elemezve az Építési rendelet 32/B. §-ának (2) bekezdését,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott törvény 8. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy – részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő – szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet bank,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nyilatkozata bankszámláról

Kérdés: Miért kell nyilatkoznom arról – mint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetnek –, hogy milyen pénzforgalmi számláim vannak, ha azokat a korlátolt felelősségű társaságunk hatályos cégkivonata tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek úgy feleljen meg, hogy bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodik. Másképpen fogalmazva, ebben az esetben az ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (6) bekezdése kifejezetten szól a közös teljesítés elszámolásáról.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Megosztott ajánlati biztosíték

Kérdés: Társaságunk konzorciumban szeretne pályázni. Ebben az esetben az ajánlati biztosíték adható-e a konzorciumi partnerek között 50-50 százalékban megosztva, bankgaranciával?
Részlet a válaszából: […] Konzorciumi ajánlattevők esetére a Kbt. 25. §-ának (5) bekezdése rendelkezik az ajánlati biztosítékról.A rendelkezés értelmében, amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...kell az (1)-(2) bekezdést.Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertesajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoz létre, a rendelet 14. §-aalkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságotkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...– a nyertes ajánlattevő(ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek(a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie;– az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében azajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
2
3