Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] A megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [Kbt. 2. § (8) bekezdés]. A Kbt. szabályai kógensek, ezektől a szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a Kbt. kifejezetten megengedi az eltérést [Kbt. 2. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Kiegészítő árindoklás-kérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő az árindoklás-kérésre benyújtott válaszában nem igazolta az ajánlatkérő által megjelölt valamennyi költséget (például: nem tüntette fel a bérköltségeket, nem adta meg a szakember óradíját). Ebben az esetben az ajánlatkérőnek van lehetősége arra, hogy kiegészítő árindokolás-kérés keretében ugyanezen tételek, költségek igazolására hívja fel az ajánlattevőt, vagy ez is már kvázi kétszeres hiánypótlásnak minősülne?
Részlet a válaszából: […] ...kell megadni, nincs lehetőség újabb indokoláskérésben ugyanerre felhívni a figyelmet. Azaz valójában jó a példa, hiszen azonos tartalommal ugyanúgy nem lehet árindokolást kérni, mint hiánypótlás esetében, annak ellenére, hogy ezt külön a jogszabály nem tiltja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában áll be az ajánlati kötöttség. Így viszont az eljárási dokumentumokban rögzített szerződéstervezet és műszaki tartalom sem lehet módosítás tárgya, ami miatt vélhetően az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást választotta. Így megkérdőjelezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...– szolgál, addig a felvilágosítás valamely adat tartalmának a tisztázását jelenti. "Nem kizárt, hogy a nem egyértelmű adattartalom teszi szükségessé a hiánypótlást, vagy éppen a hiánypótlás szorul tisztázásra, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2)-(4) bekezdései, (3) bekezdés a)-d) pontok.Az érintett esetben eltérő volt az ajánlatkérő eljárási dokumentumában foglalt tartalom és az árlejtés beállítása, azaz nem a kormányrendelet 28. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtották be az ajánlatot az utalt paraméterekkel.Ha a törvény 72. §-ának (2) bekezdése értelmében nem igazolható a nulla tartalom, keresztfinanszírozás nem elfogadható, hiszen ezért kérte az ajánlatkérő az adott sort beárazni, így jogszerűen lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat benyújtásának kötelezettsége tárgyalásos eljárás esetében biztosan fennálljon. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebből a tartalomból állítja elő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer az összegezést.A kormányrendelet fentiekben hivatkozott 21. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...valójában az információ EKR-ben történő közzétételéről van szó, amelyet az ajánlatkérő azért tölthet fel az EKR-be, mert az adattartalomhoz csak az férhet hozzá, akinek ehhez gazdasági szereplőként, ellenőrző szervezetként jogosultsága van. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Eljárás az összefoglaló tájékoztató téves adattartalma esetén

Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiak szerint. Egyértelmű a normaszöveg alapján, hogy a tájékoztatás tartalma nem módosítható, továbbá az esetlegesen nem megfelelő tartalom esetében csak a visszavonás lehet opció, más megoldást az ajánlatkérő nem választhat.A Kbt. 113. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...esetében terjeszthetnek elő további észrevételt, nyilatkozatot.Fentieket a Kbt. 160. §-ának (3) és (4) bekezdése rendezi a következő tartalommal:– ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
2
3