Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Mindez csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos adatközzétételi kötelezettség és a gyakorlat nincs teljes mértékben összhangban egymással.A megoldást a 2019. április 1-jétől hatályba lépő Kbt.-módosítás jelenti, mely 43. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az üzleti titoknak minősített információ nem ütközik a törvény 80. §-ának (2) bekezdésébe – mely a kérdés alapján így értékelhető -, úgy az ajánlatkérőnek azt tiszteletben kell tartania. Feltételezzük, hogy a kérdésben jelzett üzleti titok nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...80. §-ának (2)-(3) bekezdésében szerepel.Ebből a számunkra legérdekesebb az a tartalmi elem, mely a Kbt. 71. §-a szerint nem kerül értékelés alá, nem kötelezően nyilvános, de érvénytelenségi ok lehet.Ilyen például a hibás referencia, a nem megfelelő önéletrajz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet a válaszából: […] ...ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésrekerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szemben. Az új Kbt. hatálybalépésével ez a kérdéskikerül a törvényi szabályokból, és kormányrendelet fogja meghatározni mind adíj mértékét, mind az annak megfizetésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem teheti meg az ajánlattevő, hiszen a Kbt. 73. §-a értelmébenennek korlátai a bírálati szempontok alapján kerülnek értékelésre.A 73. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevő az ajánlatábanelkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó- részinformációk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá azellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatásértékét;– a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést- a)-g) pontok.Ugyanakkor nem csak egyszeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2
3
4