25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően
Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
2. cikk / 25 Alvállalkozók kifizetése
Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
3. cikk / 25 Alvállalkozó megjelölése, cseréje
Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Lehet cserélni később?
4. cikk / 25 Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként
Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
5. cikk / 25 Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján
Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
6. cikk / 25 Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében
Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
7. cikk / 25 Közbeszerzési díj
Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
8. cikk / 25 Kkv-k a közbeszerzésben
Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
9. cikk / 25 Alkalmasság igazolása az új Kbt. szerint
Kérdés: Valóban nincs már lehetőség, mint esetünkben saját anyacégünktől bekérni – mint erőforrást nyújtó szervezettől – a közjegyző előtti nyilatkozatot a kizáró okokról, aláírási címpéldányokat, banki nyilatkozatot az összes számlavezető bankjuktól, mérlegeredményt és forgalmi adatokat két évről, nyilatkozatot arról, hogy "a szerződés időtartama alatt rendelkezésükre fognak állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások?" Mindezt az alapján tettük, hogy az ajánlatkérő előírta: "Igénybe vett erőforrás esetén a Kbt. 65. § (4) bekezdés szerinti igazolás"-t kér.
10. cikk / 25 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
