Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...képes gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. Az idézett rendelkezés helyes értelmezésének abból a szempontból van kiemelkedő jelentősége, hogy egy adott szervezet – értékhatárt elérő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...álló pénzügyi keretet meghaladta.A tényállás jól szemlélteti a közbeszerzési alapelvek kisegítő funkcióját, illetőleg azt az értelmezési keretet, amelyre a jogalkalmazó szerveknek a konkrét jogviták eldöntése során figyelemmel kell lenniük. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás esetén az építőanyag-eladót nem tekintjük alvállalkozónak.A Kbt. az építőanyag-eladó fogalmát nem határozza meg, így az értelmezési kereteket a joggyakorlatnak kellett kimunkálnia a piaci szokásokkal és a jogalkotó feltehető szándékával is összhangban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.A rendelkezések együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a szakértelemre vonatkozó előírásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök és szolgáltatások beszerzésére – Kbt. 120. § o)-p) pontok.A szerződés tartalmára vonatkozóan a szociális feltételek értelmezése bővült. A hatályos rendelkezések tartalma a következő:– az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Beszerzési ár igazolása központosított közbeszerzésnél

Kérdés: A 168/2004. kormányrendelet 7. § (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazása hogyan értendő, tekintettel arra, hogy a kiemelt termékek esetében az ott levő áraknál az esetek többségében mindig lehetne olcsóbbat találni ugyanabban a kategóriában és minőségben. Hogyan élhet az ajánlatkérő jogszerűen a jogszabályban biztosított lehetőségével, ha kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó intézmény?
Részlet a válaszából: […] ...készletének átvételét, illetve a kérdésben említett olcsóbb beszerzési lehetőséget. Az (1) bekezdés tehát nagyon leszűkíti az értelmezési környezetet, hiszen kivételes esetet jelöl meg, melynek során nem elegendő az alacsonyabb ár megléte, annak igazolására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a ténylegesenbeérkező ajánlatok tartalmától függetlenül adja meg az értékelési preferenciáitleképező értékelési pontokat (az értelmezési tartomány értékeihezfüggvénykapcsolattal rendel pontszámokat).E módszer előnyét a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...január 15-étől nemcsak új értelmező rendelkezésekettalálunk a közbeszerzési törvényben, hanem olyan értelmezéseket is, amelyek atörvény hatálybalépésekor is szerepeltek abban, azonban eltérő tartalommal.A fenti hatállyal életbe lépő értelmezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...hányadát a tulajdonossalkötött szerződés alapján nyújtott szolgáltatás jelentse. A két, konjunktívfeltétel közül az utóbb említett értelmezése viszonylag egyszerű. Az EurópaiBíróság azt kívánta egyértelművé tenni, hogy nem minősíthető in-housetényállásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.