Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)-(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolható értékelési szempontot is bevezet, melyet ez idáig csak alkalmassági szempontként alkalmazhatott az ajánlatkérő.Az új Kbt. 76. §-ának (2) bekezdése alapján értékelési szempontként alkalmazhatók– a legalacsonyabb ár,– a legalacsonyabb költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncesszióra is, biztosítva ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […] ...egybeszámítási szabály alapulvételévellehet alkalmazni. Időközben a kérdéskörben megjelent a Közbeszerzési Hatóságútmutatója az új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ. 2012.évi 78. szám; 2012. július 11.), mely az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […] ...a közös ajánlatkéréssel kapcsolatban az új Kbt. istartalmaz szabályokat, ugyanakkor az ajánlatkérők számára szabadságot ad, haszeretnének közösen megbízni egy lebonyolítót, vagy akár valamelyik ajánlatkérőbonyolítja le a többiek nevében az eljárást, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Közbeszerzésiterv-minta

Kérdés: Az új Kbt. alapján készítendő közbeszerzési tervhez tesz-e közzé mintát a Közbeszerzési Hatóság?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon fontos, tekintettel arra, hogy az újegybeszámítási szabály az egy időben történő beszerzés megállapítása soránközvetett módon, de hatással van a közbeszerzési terv készítésére. Aközbeszerzési tervnek kötelező formája nincsen, és függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...valamint azt a kedvezményt,amely akkor vehető igénybe, ha a kérelmező előzetes vitarendezést kért avélelmezett jogsértéssel szemben. Az új Kbt. hatálybalépésével ez a kérdéskikerül a törvényi szabályokból, és kormányrendelet fogja meghatározni mind adíj mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2