Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 21-én lépett hatályba az az új Kbt. felhatalmazás, melynek értelmében a 198. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)"24. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] Nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés amiatt is érdekes, mert a www.ekr.gov.hu honlapon az alábbi tájékoztatás jelent meg a felhasználók számára:"Tájékoztatjuk, hogy a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kartellkizáró ok minősítése

Kérdés: Kötelező kizáró ok-e a hatályos szabályozásban a kartellkizáró ok, vagy a kötelező és a választható kizáró okok között helyezkedik-e el? Esetleg létrejött egy új kizáró ok? [A kérdés a 62. § (1) bekezdés n) pontjának kötelező kizáró okára utal, mely a jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat és bírság esetében zárja ki automatikusan a gazdasági szereplőt az eljárásból.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kb) és kc) alpontja szerinti kizáró ok ún. nemzeti kizáró ok, melyet az európai irányelvek nem tartalmaznak. Ennek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum sem részletezi, csupán a D. pontban szükséges lenyilatkozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) rögzíti, hogy a kizáró okokra (III. fejezet) és az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen az elektronikus árlejtés már értékelési szakaszban történik, a beérkezett ajánlatok érvényességének megállapítását követően. Erre az időszakra feloldódik az ajánlati kötöttség. Ez azonban nem vonatkozik másra, mint az "árlejtett" tartalomra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a közvetlen alvállalkozói kifizetés egyik legnagyobb problémájára, hiszen az ajánlatkérő közvetlenül abban a formában és ütemezésben fizet, ahogyan azt az ajánlattevővel történő megállapodás is tartalmazza. Eredetileg a cél az alvállalkozók védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

"Saját" referencia

Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Ezt a kérdést a 321/2015. kormányrendelet szabályozza a 21., 22. és 23. §-aiban.A kormányrendelet 21. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.
1
2
3
5