7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél
Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
2. cikk / 7 Logisztikai tevékenység elszámolása
Kérdés: Ajánlatkérő készletbeszerzéseihez többször kapcsolódnak olyan szállítók (fuvarozók, szállítmányozók), akik a raktárakba, szállítási helyekre elszállítják az anyagot. A pályázó cégek logisztikai tevékenység címén jelölték meg a fuvarozóikat. A kifizetés szempontjából hogyan kell kezelnünk ezeket az alvállalkozókat?
3. cikk / 7 Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
4. cikk / 7 Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése
Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
5. cikk / 7 Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
6. cikk / 7 Építésbe értendő, ún. eszköztípusú dolgok
Kérdés: Építési beruházásoknál hogyan lehet megállapítani, hogy mely eszköz típusú dolgok érthetőek bele az építésbe?
7. cikk / 7 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?