Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít a közvetlen alvállalkozói kifizetés egyik legnagyobb problémájára, hiszen az ajánlatkérő közvetlenül abban a formában és ütemezésben fizet, ahogyan azt az ajánlattevővel történő megállapodás is tartalmazza. Eredetileg a cél az alvállalkozók védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] Úgy látjuk, a kérdés arra irányul, hogy a Kbt. korlátozza-e a kötbér előírásának mértékét is, vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körében alkalmazása a Ptk. értelmében történik, azaz arányosan előírható.A Kbt. e tárgyban az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Előleg beszámítása

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 306/2011. kormányrendelet 13. §-a mindegyik számlára külön utal, ugyanakkor az Áfa-tv. az előleget és a részszámlát külön-külön tárgyalja (59. és 61. §-aiban), csak logikailag juthatunk el oda, hogy a jogalkotó az előleget is beleértette. Mivel a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdésében az előleg kifizetését azalábbiak szerint szabályozza.Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniósértékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése, és a szerződésteljesítésének időtartama a két hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Ármeghatározás szerződésben, áfamérték változásának hatása az árra

Kérdés: A 2005-ben kötött építési szerződés teljesítése 2007. évi befejezés. 2005-ben 1 szakasz számlaérvényesítés történt 25 százalékos mértékű áfa figyelembevételével, 2006-tól az érvényesített áfamérték 20 százalék. Kérdésünk: a szerződés teljesítésénél a bruttó vagy a kiírandó nettó értéket kell-e figyelembe venni? (Az építőipari anyagoknál eddigi kivitelezői tapasztalat, hogy a bruttó ár marad, a nettó változik.) Céltámogatásos munkánál a mérföldköveknél bruttó érték szerepel. Mi a helyes eljárási mód?
Részlet a válaszából: […] A szerződésekben a nettó árat, az áfamértéket és az áfávalszámított bruttó szerződési árat kell feltüntetni. Ebből következően, ha az áfamértéke csökken a szerződési időszak alatt, mint jelen esetben is, a változás aszerződés nettó értékét nem változtathatja, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.