Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező tartalmi eleme, így véleményünk szerint az ajánlattevő nem tekinthet el attól, hogy az opcióra is ajánlatot tegyen. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.62/2019. számú döntésében hasonló ügyben jutott ugyanerre a következtetésre az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőnek elvi értelemben van lehetősége a kiegészítő tájékoztatás során tudomására jutott jogsértést kifogásolni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A gyenge pont a kérdés szerinti esetben az, hogy a kiegészítő tájékoztatásnak kell valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a Kbt. egyértelműen arról beszél, hogy az ajánlatkérő hívja meg az arra alkalmas ajánlattevőket ajánlattételre, továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság is hangsúlyt fektet arra a határozataiban, hogy a potenciális ajánlattevő kiválasztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […]  Igen, a közös ajánlatkéréssel kapcsolatban az új Kbt. istartalmaz szabályokat, ugyanakkor az ajánlatkérők számára szabadságot ad, haszeretnének közösen megbízni egy lebonyolítót, vagy akár valamelyik ajánlatkérőbonyolítja le a többiek nevében az eljárást, de magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb adatok, információk honlapján, illetve a KözbeszerzésiÉrtesítőben történő közzétételéről;– honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottságeljárását kezdeményező kérelem 396. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatait,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.