6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén
Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
2. cikk / 6 Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
3. cikk / 6 Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra
Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
4. cikk / 6 Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
5. cikk / 6 Előminősítés
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben az előminősítés? Tartalmaz-e erre rendelkezéseket az új Kbt.?
6. cikk / 6 Kbt. közszolgáltatókra irányadó előírásai
Kérdés: A különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szervezeteknek – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiknél – a nem a főtevékenységükhöz, hanem egyéb tevékenységükhöz tartozó beruházásaiknál kell-e alkalmazniuk a közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezéseket?