Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Verseny újranyitásának lebonyolítása a 2018. április 15. napja előtt kötött keretmegállapodásoknál

Kérdés: Az április 15. előtt kötött keretmegállapodások alapján a verseny újranyitást már EKR-ben kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet hatályba léptető rendelkezései szerint a kötelező elektronikus közbeszerzést aszerint kell lebonyolítani, hogy mikor kezdődött vagy kezdődik az eljárás. A 2018. január 1. napját megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a két jogszabály viszonyában keresendő. A két előírás valóban nincs egymással összhangban, hiszen a Kbt. az ajánlatkérő feladatává teszi a számítási hiba javítását, melyről utólag tájékoztatnia szükséges az összes ajánlattevőt. Az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Elektronikus árlejtés 2018-ban

Kérdés: Elektronikus árlejtést milyen szabály szerint tudok lebonyolítani 2018-ban? (Nem keretmegállapodásos az eljárás, melyet még április 15. előtt szeretnénk indítani.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy 2018. január 1-jét követően már nincs hatályban a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 257/2007. Korm. rendelet árlejtésekre vonatkozó szabálya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Ajánlatkérő saját rendszerének használata az EKR helyett

Kérdés: Mikor lehet az ajánlatkérő saját rendszerét használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer helyett?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 2. §-ának (5)-(6) bekezdései felsorolják, mely esetekben van lehetőség más rendszer használatára.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezések szerint– a tervpályázati eljárásban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzettek szerint valóban van különbség a számítási hiba javításának törvényben és kormányrendeletben foglalt szabályai között.A Kbt. az alábbiak szerint teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára a számítási hiba javítását, melyről köteles utólag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) mellett a jogalkotó valóban hatályban tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Elektronikus aukció lefolytatása 2018-ban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében elektronikus aukciót kell lebonyolítani. Az EKR-ben kell ezt azonnal lehetővé tennünk, vagy maradhat a saját korábbi szolgáltatónk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra vonatkozik, hogy az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) hatályba léptető rendelkezései között szerepel, hogy az elektronikus aukciót is az EKR-ben kell lefolytatni az alábbiak szerint:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Régi aukciós szoftver használata kötelező elektronikus közbeszerzés esetén

Kérdés: Amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz, lehet-e majd a régi aukciós szoftverünket használni, amit egy ügyvédi irodával alkalmaztunk évekig, és működött?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében elektronikus árlejtés csak az EKR-ben bonyolítható le.A Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
1
2
3
4
…
10