Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...fel, amikor az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját kívánja igazolni. Azért vetődhet fel, hogy az alábbi Kbt. 98. § (2) bekezdésben jelölt kizárólagos jog szabadon értelmezhető, mert nem jelenik meg a kizárólagos jog mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől

Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses bekezdés törlése során lehetővé vált hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként keretmegállapodást kötni. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ebben az esetben is fenn kell állnia a hirdetmény nélküli jogalapnak. A keretmegállapodást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése kivételt képez a 4. § (1) bekezdése alól, ami egyben a kivétel kivételeként is értelmezhető, de nem hozza létre a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli jogalapot.A hivatkozott 4. § (7) bekezdése alapján kivételes sürgősség esetén – a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. nem tartalmaz a kizárólagos jogra vonatkozó értelmezést. A kivétel, tekintettel arra, hogy nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre vonatkozik, összhangban van a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.