Vezető ajánlattevő változtatása az eljárás folyamatában

Kérdés: Változtatható-e az eljárás során a konzorcium vezetője? Vagy az is olyan státusz, amely a szerződés aláírását követően változhat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános szabályokat rögzít a közös ajánlattevők vonatkozásában. Ebben az eljárni jogosult képviselő kijelölését írja elő, aki egyébiránt nem kötött az eljárás során sem. Az EKR-ben a vezető ajánlattevő státuszt is lehet változtatni az eljárás folyamatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok hallgatnak arról az esetről, amikor az egyes ajánlattevők saját jogon töltik fel adataikat az EKR-be, hiszen a Kbt. is eleve abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők meghatalmazással járnak el, és teszik meg nyilatkozataikat.A Kbt. 35....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során elegendő volt mind a meghatalmazást, mind az aláírási címpéldányokat egyszerű másolatban benyújtani a Kbt. 47. §-ának (2) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében, ahol a törvény vagy a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.A (3) bekezdés érelmében közös ajánlattétel esetén az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága

Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos Kbt. az iratbetekintés két alábbi formáját ismeri.A 62. § esetében a felolvasólapba történő betekintést, míg a 80. § esetében az ajánlatba történő betekintést.A Kbt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint ha az ajánlatok bontásán egy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Jogorvoslat iránti kérelem hiányainak pótlása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?
Részlet a válaszából: […] ...kérelem kötelező elemeiről a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése ad tájékoztatást. Ezt egészíti ki a 139. § (2) bekezdése, mely a hiányos kérelemre vonatkozóan hiánypótlás elrendelését teszi szükségessé az alábbiak szerint:Ha a kérelem a 138. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet aláírási kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot minden ajánlattevő, valamint a 10 százalékot meghaladó alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet által tett nyilatkozatot ezek részéről képviseletre jogosult személy(ek)nek cégszerűen alá kell írnia. Ez utóbbi két fél vonatkozásában jogszerű-e a követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő ezen előírása a nyilatkozatok tekintetébenösszhangban van a Kbt. 70. §-ának (8) bekezdése szerinti kötelezettséggel. Arendelkezés ugyanis éppen azt írja elő, hogy az ajánlatban szereplő olyandokumentumot (nyilatkozatot), amelyet az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint jogorvoslat irántikérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételrejelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Hiánypótlás határideje

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőhibázott, hátrányos helyzetbe hozva ezzel az ajánlattevőt. Törvényi minimummeghatározására nem került sor a Kbt.-ben a hiánypótlási határidőmegállapításakor, csak annyiban, hogy a törvény 83. §-ának (3) bekezdéseszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2