Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […]  Az eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértés mint kizáró ok értelmezése

Kérdés: Az új törvény illegális tartózkodókra vonatkozó kizáró okát hogyan tudom ellenőrizni, hiszen már most hatályban van?
Részlet a válaszából: […]  Az új kizáró ok, amelynek elsősorban a második részeújdonság, 2011. augusztus 1-jétől hatályos, az alábbiak szerint szól.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a személy,szervezet, aki (amely) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény – 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Felhívás nyilatkozattételre az ajánlattételt követően indult változásbejegyzési eljárás kapcsán

Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben változás történik az ajánlattevő adataiban, aztköteles bejelenteni az ajánlatkérő felé. Mivel a változásbejegyzés ténye azértékelés szakaszában nyilvánosságra került, így az ajánlatkérő jogszerűen jártel, hiszen a Kbt.-nek megfelelően az ellenőrzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerintrendelkezik az elektronikusan rendelkezésre álló hatósági vagy közhiteles,ingyenesen elérhető adatbázisok ellenőrzéséről.A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szerepléstaz ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtés eredménye a 257/2007. kormányrendelet alapjánnem azonos az eljárás eredményhirdetésével, mivel az árlejtés a bírálatiszakaszban kerül lebonyolításra. Az árlejtésre az érvényes ajánlatot tevőkkerülnek meghívásra, mely szereplők ajánlattételt követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 99/A. §-ának (3)bekezdése szerint, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát nyilvánosságra hozza,amennyiben az a szerződés részét képezi.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Iratbetekintési szabályok változása

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy megváltoztak az iratbetekintés szabályai 2010. szeptember 15. után. Tényleg igaz az, hogy az ajánlatok felbontása után minden ajánlattevő minden ajánlatba betekinthet?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés szabályai valóban megváltoztak 2010.szeptember 15-étől.Az új szabályok értelmében amennyiben az ajánlatok bontásánjelen levő személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kelltenni, hogy a felolvasólapba betekinthessen. Ez a rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó eseményeken – példáulajánlatok beadása, bontása, helyszíni bejárás, tárgyalások – nincs "hivatalosellenőr", aki külső szereplőként ügyelne arra, hogy minden jogszerűentörténjen. Magának a Kbt.-nek a rendelkezései hivatottak ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlattevő ajánlata elkésett, így kizárták, nem isbontották fel ajánlatát. Induljunk ki abból, hogy ki minősül ajánlattevőnek aKbt. 4. §-a szerint.Ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 15-étől kismértékű módosítás történt mind akizáró okok, mind igazolásuk vonatkozásában.Az alábbi szabályok módosultak a kizáró okok elő­írásában.A Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
1
2
3
4