Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontját nem megfelelően értelmezi. Ha cégüknek nemcsak közvetlen tulajdonosa birtokolja a részesedés több mint 25%-át, hanem közvetett módon a tulajdonos tulajdonosa, úgy valójában az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Előlegfizetés tilalma

Kérdés: Tiltja-e bármely jogszabály, hogy közbeszerzési eljárásban előleget fizessen a megrendelő (ajánlatkérő)?
Részlet a válaszából: […] Előleg fizetését a közbeszerzési szabályozás nem tiltja. Errevonatkozóan például az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénytartalmaz előírást az alábbiak szerint.A törvény 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a MagyarKöztársaság területén működő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Iratküldéssel érintettek köre

Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
Részlet a válaszából: […] Igen, a továbbiakban minden információt, kiegészítőtájékoztatást, ajánlattételihatáridő-módosulásról szóló tájékoztatást stb. megkell küldeni az ajánlattevőnek. Ennek oka 2010. szeptember 15-étől azajánlattevői definíció változása.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontjában egyértelműen rögzíti azajánlattevők körét. Ennek értelmében ajánlattevő: az a természetes személy,jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes jogaszerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Adóhatósági tájékoztatás kérelemre

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy közbeszerzési eljárásoknál lehetőség van adózással kapcsolatos tájékozódásra. Mi ennek a rendje, és kell-e a tájékoztatásért fizetni, vagy az ingyenes?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört külön rendelet, az 1/2006. PM rendeletszabályozza. E szerint az állami adóhatóság, illetve az önkormányzatiadóhatóság (adóhatóság) a Kbt.-ben meghatározott építési beruházás ésszolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő részére – kérelem alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a értelmében ajánlattevő az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyszemélyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzésieljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört az 1/2006. PM rendelet szabályozza, amely 2006.január 15-től hatályos, azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követőenmegkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban előterjesztett kérelmekrekell alkalmazni. A rendelet fontosabb előírásai a következők:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...címet látja, és érheti el a "hatóságinyilvántartás" pont alatt a "Hatósági nyilvántartás közbeszerzésekhez éstámogatásokhoz" linket. Erre rákattintva jutunk el a munkaügyi jogsértéstelkövető munkáltatókhoz. A "Közbeszerzés" címszóra rákattintva érhető el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.
1
2