Szerződéses feltételek és bírálati szempont kapcsolata

Kérdés: A hirdetményes tárgyalásos eljárás esetében szerepel a szerződéses feltétel, amely a gyakorlatban akkor alkalmazható/értelmezhető, ha a szolgáltatás ára, a teljesítés kezdete stb. előre nem határozható meg teljesen pontosan, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja szerint. Értelmezhető ez úgy, hogy a tárgyalás során a kiíró a legjobb minőségű szolgáltatást (például magas rendelkezésre állás, szigorú kötbér stb.) a lehető legkedvezőbb áron kívánja megvenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében nem kell a szerződést mellékelni, hanemelegendő a szerződéses feltételek ismertetése, amelyek konkretizálására atárgyalás során lesz lehetőség. Amennyiben az nem bírálati szempont, például arendelkezésre állás szintjének (99,5 százalék), vagy a kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Gyorsított eljárás ajánlatkérő mulasztása miatt

Kérdés: Gyorsított eljárás indítható-e abból az okból, hogy a kiíró korábban mulasztott, és már látható, hogy nem tudja az általa elvárt határidőig a beszerzést lebonyolítani? Értem ezalatt, hogy egy lejáró szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásra írna ki új eljárást, de olyan későn kezdi meg, hogy a szerződés lejártáig normál ügymenetben, az összes lehetséges határidő-csökkentést kihasználva sem tudja az eljárást befejezni, a szerződést megkötni, pláne a szolgáltatás igénybevételét megkezdeni. Úgy tudom, a gyorsításhoz nem kell speciális indok, csak a feltételeket kell biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a hatályos szabályozás értelmében a kérdésbenszereplő eljárásfajta lefolytatásának nem feltétele, hogy a késedelem ne azajánlatkérő mulasztásából eredjen, azonban az alkalmazás indokát le kell írni agyorsított eljárás kezdeményezésekor. Tekintettel a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása nélkül, az intézmények a keretmegállapodás terhérekibocsátott megrendeléssel szerezhetik be a kiemelt termékeket. Az intézménytöbb ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén az általa beszerzendőtermékek, illetve szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört egyrészt a Kbt.-ben, valamint a Kbt. 404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Tervpályázat fedezetének szabályozása

Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?
Részlet a válaszából: […] Az ezzel kapcsolatos részletes szabályozást a 137/2004.Korm. rendelet 21. §-a tartalmazza, amelynek szabályai valóban lényegesenszigorúbb kötelezettségeket írnak elő a kiíró számára. Nevezetesen, hogy atervpályázat lebonyolításának pénzügyi fedezetét a kiíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Ajánlattevői kör szűkítése

Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Kbt. meglehetősen korlátozott körben engedi meg az ajánlattevők körének szűkítését alapelveivel összhangban.Az ajánlattevők elsősorban a Kbt.-ben szabályozott kizáró okokat kötelesek eljárásukban figyelembe venni, tehát értelemszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Meghívásos tervpályázat

Kérdés: A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet tartalmaz-e szabályokat a meghívásos tervpályázati eljárásra, és ha igen, azok menynyiben térnek el a Kbt. meghívásos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseitől?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet a nyílt tervpályázati eljárás mellett részletes előírásokat tartalmaz az ún. meghívásos tervpályázatra, és visszautal – értelemszerűen – a Kbt. rendelkezéseire is, azzal, hogy a rendeletet csak a Kbt.-ben nem szabályozott kérdések vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Tervpályázati dokumentáció

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaznak a hatályos rendelkezések a tervpályázati dokumentációt illetően?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárással – és ezen belül a tervpályázati dokumentációval – kapcsolatos részletes szabályokat a 137/2004. Korm. rendelet tartalmazza.A tervpályázati kiírás dokumentációja (azaz a dokumentáció) részletes programból és a hozzá tartozó mellékletből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tervpályázati eljárás

Kérdés: Milyen speciális rendelkezéseket tartalmaz a Kbt. a meghívásos tervpályázati eljárásra?
Részlet a válaszából: […] Meghívásos tervpályázati eljárás alkalmazása esetén a kiírónak lehetősége van arra, hogy meghatározza a pályázók létszámát vagy keretszámát (a későbbiekben ismertetendő korlátozással) azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.