Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés során keletkező jegyzőkönyv eljuttatására nincs protokoll. A Kbt. az iratbetekintéssel kapcsolatos kommunikációt ki is vonja a kötelezően elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-a vonatkozásában valóban kérdésként merül fel a (2) és a (2a) bekezdés viszonyának értelmezése. A jogszabály az alábbiak szerint szól:"70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] A gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] Kérdésünk az, hogy be kell-e nyújtani az új szabályozás szerint a közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot, vagy elegendő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozni ebben a körben?A kérdés megválaszolása kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, mely szerint az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hiánypótlási felhívás címzettjei

Kérdés: Az ajánlatkérő nem küldte meg részünkre a hiánypótlási felhívást, mert a mi ajánlatunk teljes volt. Azoknak az ajánlattevőknek küldte csak meg, akik/amelyek ajánlata hiányos volt. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlással kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségeket a Kbt. 67. §-a szabályozza.E szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)-(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Cégkivonat-igénylés jogszerűsége

Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
Részlet a válaszából: […] Igen. Erre az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége, legfeljebb a változásbejegyzési kérelem benyújtására, amennyiben a cégadatokban változás történik.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
1
2
3
5