Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer második részét csak a központi beszerző szervezet folytathatja le más platformon, melyre a Kbt. 31. § (5) bekezdése ad lehetőséget. E rendelkezés alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott be ajánlatot, "amennyiben a felperes vállalkozás kifogásai magára az ajánlati felhívás hiányára vagy az eljárás kiírására, a hirdetmény őt közvetlenül kizáró rendelkezéseire, vagy végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a műszaki leírást hogyan kell összeállítani, annak milyentartalmi elemei vannak/lehetnek. Eszerint– az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzésiműszaki leírást;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Referenciaismertetés terjedelme

Kérdés: Az ajánlati felhívás dokumentációjában, a műszaki-szakmai alkalmasság körében megkövetelt igazolási mód tekintetében az ajánlatkérő csupán annyit írt, hogy "az ajánlattételt megelőző három év legalább egy szállításának ismertetése szükséges". Elegendő ez így? Illetve: ha igen, akkor mire terjedjen ki az ismertetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből feltételezzük, hogy áruszállítás volt abeszerzés tárgya. A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás nem bír. [A fentiekhezkapcsolódva: a Kbt. 57. §-ának (1)-(4) bekezdései a következőket tartalmazzák:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére a 99. §(1), (3)-(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelőenalkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívástkell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakat.Felhívjuk a figyelmet, hogy a nemzeti értékhatár felétől a2/2006. IM rendeletben meghatározott egyszerű eljárás ajánlati felhívásának 14.számú hirdetménymintáját kötelező alkalmazni. Minkét esetben szükséges azonban a közbeszerzési törvény300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2