Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig,amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...határidőt módosítania kell az alábbi új szabályok szerint:– az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottfeltételeket. Az ajánlati felhívás módosított elemeiről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban az ajánlatkérőnek az eljárástmegindító, ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabálybanmeghatározott minta szerint kell elkészítenie, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt azajánlati felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletesszabályait külön jogszabály határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdés szerinti értékelését követőenelektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati felhívásbanelőzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait különjogszabály – 257/2007. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakat.Felhívjuk a figyelmet, hogy a nemzeti értékhatár felétől a2/2006. IM rendeletben meghatározott egyszerű eljárás ajánlati felhívásának 14.számú hirdetménymintáját kötelező alkalmazni. Minkét esetben szükséges azonban a közbeszerzési törvény300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések,nyilatkozatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okokhatálya alá eső alvállalkozót.Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, azajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
2