Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá tisztában van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint

Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
Részlet a válaszából: […] ...vett becsült értéket, azaz a konkrét beszerzés értékét jelenti, egybeszámítás nélkül. Ha egy szerződés keretében kíván az ajánlatkérő több építési beruházást lefolytatni, abban az esetben ez egy konkrét igénynek tekinthető.(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Fedezetemelés lehetősége a megadott keretösszeget meghaladó ajánlati árak esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésnél az ajánlati felhívásban előírta, hogy keretszerződést köt a felhívásban meghatározott keretösszeg erejéig, és a megadott mennyiségek csak tájékoztató jellegű mennyiségek. A bontási jegyzőkönyv szerint a beérkezett ajánlati árak az előírt keretösszeget meghaladják. Ebben az esetben fedezetemelés szükséges ahhoz, hogy az eljárás eredményes legyen, vagy az ajánlatkérő megkötheti a szerződést a felhívásban megadott keretösszegre?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a keretszerződés mértéke kötött, melytől opció, szerződésmódosítás esetében térhet el az ajánlatkérő, illetve amennyiben a felhívásban utal esetleg pl. š15% eltérésre. A tájékoztató mennyiséget az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodás becsült értékének meghatározása az eljárási rezsim azonosításához szükséges, így ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő. A főszabály szerint a megkötendő szerződések legmagasabb becsült összértékét kell alapul venni.A Kbt. 18. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Opciógyakorlás minősítése

Kérdés: A Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja szerint minden esetben szerződésmódosításnak minősül-e a szerződésben rögzített opcionális mennyiség/keretösszeg lehívása? Az opció gyakorlásának valamennyi feltétele, mennyisége/összege a szerződésben rögzítésre került. Tekintettel arra, hogy az említett rendelkezés módosításról, illetve módosulásról is szól, további kérdésünk, hogy az opció gyakorlása módosításnak vagy módosulásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...érték figyelembevételével lehet kiszámolni.A 141. § (7) bekezdése értelmében a (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti tartalommal hirdetményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Keretösszeg növelése keretmegállapodásban

Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] ...és egyedi szerződések módosítása vonatkozásában.A de minimis módosítás talán a legegyszerűbb, hiszen a százalékos kereteken belül az ajánlatkérőnek nem kell külön indokolnia a szerződésmódosítás okát, hanem elegendő a de minimis jogalapra hivatkozni, mely a Kbt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] ...meg teljeskörűen.Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Kbt. hogyan határozza meg az egyes szerződések becsült értékét, illetve az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét. A szerződési érték kapcsán elmondható, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Szerződéses kikötés jogszerűsége keretszerződés esetén

Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig – szélsőséges esetben – 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben – tekintettel a Kbt. alapelveire.)
Részlet a válaszából: […] ...jellegű szállítási vagy vállalkozási szerződésekben a hivatkozott kikötés elfogadható abban az összefüggésben, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél ezzel a rendelkezéssel határozza meg a szerződés időtartamát, megadva egyúttal azt is, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a keretösszeget határozta meg, abban az esetben a keretösszeg azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...a fedezet új értelmet nyer aközeljövőben, és áttételesen az eljárás során a rendelkezésre álló fedezetrőlnyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek.Az új törvény 62. §-ának (4) bekezdése értelmében azajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2