7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül
Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
2. cikk / 7 Becsült érték újraszámítása
Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?
3. cikk / 7 Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata
Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
4. cikk / 7 Eljárás tervezés megrendelése esetén
Kérdés: Épületfelújítás, -bővítés esetében, ahol a tervezés becsült értéke nem haladja meg a nemzeti értékhatárt, tervpályázat lefolytatása nem kötelező. Kérdésünk: tervezés (szolgáltatás) megrendelésére ebben az esetben milyen eljárás követendő?
5. cikk / 7 Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége
Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
6. cikk / 7 Közbeszerzés és beszerzés
Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
7. cikk / 7 Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre
Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
