29 cikk rendezése:
21. cikk / 29 Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
22. cikk / 29 Közzétételi kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?
23. cikk / 29 Ajánlati felhívás formája
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
24. cikk / 29 Közbeszerzési eljárás érvényessége
Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
25. cikk / 29 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
26. cikk / 29 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
27. cikk / 29 Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
28. cikk / 29 Egyedi beszerzési tárgyak
Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
29. cikk / 29 Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?