Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé egyéb kötelezettségeket, például elektronikus aláírást. Mivel az EKR kormányrendelet 9. §-a eleve a jegyzőkönyveket, bírálati lapokat, értékelési dokumentumokat egyszerű másolatban kéri feltölteni, így véleményünk szerint azokat a dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...állt be az ajánlati kötöttség, melynek alapján a végső ajánlati árra kell az ajánlatkérőnek lefolytatnia a fentiek szerint a bírálatot.A fentiek tehát arra utalnak, hogy a végleges ajánlattételt követően válik szükségessé az aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtést azellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésénekb) pontja esetében – a bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le;– arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információkmely időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Elektronikus ajánlat kizárólagossága

Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...Dinamikus Beszerzési Rendszer, melynekrészletszabályai jelenleg még nem kerültek be hazai szabályozásunkba. Az ún.elektronikus árlejtés a bírálati szakaszban történik, és a beérkezett ajánlatoktovábbi elektronikus versenyeztetését teszi lehetővé, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...például érvényes ajánlatot tevőt jelent esetünkben) az ajánlatokat, azelbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)nem kell rendelkezésre bocsátani a jelenleg hatályos szabályozás szerint.[A Kbt. 73. §-ának – válaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Ajánlatkérői információk elektronikus árverésnél

Kérdés: Ha az ajánlatkérő elektronikus árverést alkalmaz, milyen terjedelmű, illetve tartalmú információkat kell közölnie az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtést azellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésénekb) pontja esetében – a bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le;– arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információkmely időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendeleti szabályozás a közbeszerzésben

Kérdés: Melyek azok a területek, amelyekre a Kbt. szabályain kívül külön végrehajtási előírások is tartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...miatt eltérő – szabályokat.A Kbt. 404. §-ának (2) bekezdése alapján igazságügy-miniszteri rendelet tartalmazza a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját; a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.