Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem írja elő kötelezően indikatív ajánlatok bekérését a becsült érték megállapításához. A Kbt. 28. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő bármilyen módszert választhat, ha a kiválasztott módszerrel objektív alapon meghatározható a becsült érték. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...is le kell szögezni, hogy a becsült érték meghatározására irányuló módszertan szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő több szervezeti egységből áll-e, avagy sem. Általánosságban elmondható, hogy közbeszerzés előkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Indikatív ajánlat meghatározása

Kérdés: Mit jelent pontosan az indikatív ajánlat? Csak akkor kérhető ilyen ajánlat, ha támogatott projekt keretében kéri az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos szabályok alapján az indikatív ajánlat kérése az eljárás előkészítésének részévé vált. A becsült érték meghatározásának érdekében olyan objektív módszereket sorol fel a Kbt. 28. §-ának (2) bekezdése, mint a beszerzési tárgyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk szerint a becsült érték meghatározásának megfelel, ha az ajánlatkérő a KEF-portálon található, a keretmegállapodásos eljárások első részében adott árat tünteti fel. A becsült érték megalapozása a Kbt. szabályai szerint lényegesen pontosabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Beruházás egy tételének kirívóan alacsony ára

Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatának szükségessége merült fel az egyik közbeszerzési eljárásunkban. A mérnökök azt kérték, hogy az építési beruházás költségvetés főösszesítőjében szereplő egyik tétel – asztalosipari munka – kapcsán kérdezzünk rá a kirívóan alacsony árra. A közbeszerzési szakértő véleménye az volt, hogy miután az ajánlati ár összességében nem kirívóan alacsony, nem lehet rákérdezni. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és erről a kérésről a többiajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevőajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékeltösszesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...alatt fogja beszerzéseitlebonyolítani, függetlenül attól, hogy a 10 százalékot meghaladja-e aszolgáltatás mennyisége, avagy sem. A becsült érték számítását ebben az esetbenattól függően kell elvégezni, hogy például az önkormányzat milyen projektbenszerzi be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egybeszámítás költségvetési év vagy 12 hónap szerint

Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?
Részlet a válaszából: […] A 12 hónap abban az esetben mérvadó, ha például olyanállandó beszerzésekről van szó, amelyek szerződéskötési ideje példának okáértmindig márciusra esik. Ebben az esetben a 12 havi értéket kell figyelembevenni. Tehát ilyenkor márciustól a következő év márciusáig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.