"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […] ...beszámolókészítési kötelezettsége áll fenn, vagyamely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetvemeghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amelyfelett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Alkalmasság igazolása erőforrással

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve ha azajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között aPolgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn.Többségi befolyás a Ptk. szerint az olyan kapcsolat,amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy a bekezdés előző pontjaiban meghatározott egy vagytöbb szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyástképes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyenszervezet (testület) finanszírozza;– az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Kbt. alkalmazása a közszolgáltatók beszerzéseire

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!
Részlet a válaszából: […] ...685. §-ának c) pontja –,amely felett az előző pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenülvagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni.Az utalt fejezet alkalmazásában ajánlatkérő az az előzőbekezdés alá nem tartozó szervezet is, amely a 163...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. §-ának (2) bekezdése szerint, abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Értékhatár a Kbt. alkalmazásában

Kérdés: A Kbt. alkalmazásában mit jelent az értékhatár?
Részlet a válaszából: […] ...használ (közösségi, nemzeti stb.), azonban ezek nem állandó, konstans összegek, hanem bizonyos gazdasági folyamatok által befolyásoltak, ebből adódóan az értékhatárok összegét időszakonként újra és újra meg kell határozni.Az értékhatárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.