Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat összeállítására és az ajánlat kötelező tartalmára vonatkozóan elsősorban az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában és az általa kiadott közbeszerzési dokumentációban, összefoglaló néven a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] Fedezethiány miatt az ajánlatkérő két jogalapot is alkalmazhat, a Kbt. 75. § (2) bekezdésének a), valamint b) pontjában nevesített jogalapot. A közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben – a 75. § (3) bekezdése alapján – a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] A hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. kormányrendelet 11. §-a utal a tárgyalásos eljárás során irányadó szabályokra az ajánlatok benyújtását követően. Ténykérdés, hogy a kormányrendelet az ajánlattételi határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Gazdasági társaság alapításának kötelezettsége

Kérdés: Kötelezővé teheti-e az ajánlatkérő a gazdasági társaság alapítását egy adott közbeszerzés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 27. §-a szerint az ajánlatkérő nem kötheti a közbeszerzési eljárásban való részvételt gazdasági társaság alapításához, ami azt jelenti, hogy sem a részvételi jelentkezés benyújtásának, sem az ajánlattételnek nem lehet feltétele, hogy a részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Referenciaként elfogadható szerződések

Kérdés: Referenciaként ismertetett szerződés teljesítésének csak a befejező időpontja esik a felhívásban szereplő időintervallumba, a teljesítés kezdő időpontja – három hónap eltéréssel – nem az ajánlattételi felhívás megküldését megelőző három évből származik. Az ajánlatkérő a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozva dönthet úgy, hogy emiatt az ajánlattevő nem alkalmas a műszaki és szakmai alkalmasság követelményének való megfelelés igazolására?
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23. ) Korm. rendelet hivatkozott 15. § (3) bekezdés a) pontja arról rendelkezik, hogy a referenciaelvárás meghatározása során az alkalmasság igazolható az eljárás megindításától – felhívás feladásától vagy megküldésétől – visszafelé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] A törvény az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés tartalmával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás két részből álló eljárás. Az első részben az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy – ha annak feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt.Az eljárás második részeként a keretmegállapodásból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […]  A félreértés az elektronikus árlejtéssel kapcsolatosszabályok és az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
2
3
6