Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. §-ának (13) bekezdése alkalmazására utal, amely szerint az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Teljesítés elmaradása járványhelyzet miatt

Kérdés: Hogyan kellett volna eljárnia az ajánlattevőnek, ha a Covid-19 okozta vírushelyzet miatt nem tudott teljesíteni? (A D. 423/2020. számú esetre gondolok, melyben a Döntőbizottság megbüntette az ajánlattevőt.)
Részlet a válaszából: […] A D. 423/2020. számú ügyben a kérelmezett nem bizonyította, hogy a Covid-19 okozta vírushelyzet, illetve az annak következtében kialakult gazdasági körülmények konkrétan bármilyen kihatással lettek volna a szerződésteljesítési képességére. A Döntőbizottság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, ajánlatát visszavonhatja az ajánlati kötöttség beálltáig. Ha ezt követően áll el, akkor az ajánlati biztosíték elvesztése az a szankció, mely sújtja emiatt az ajánlattevőt, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Időbélyegző mint feltétel elektronikus aláírás alkalmazásánál

Kérdés: Amennyiben elektronikus aláírást alkalmazok, szükséges-e hogy időbélyegző is legyen a dokumentumon?
Részlet a válaszából: […] A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU Rendelete (2014. július 23.) definiálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban– előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatók óvadékként az előírt pénzösszegnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] A hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. kormányrendelet 11. §-a utal a tárgyalásos eljárás során irányadó szabályokra az ajánlatok benyújtását követően. Ténykérdés, hogy a kormányrendelet az ajánlattételi határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
1
2
3
12