Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...azon hasonló áruk beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő igényétől és fizetőképességétől függően -, várhatóan év elején fogja összesíteni az ajánlatkérő egyedi beszerzési igényeit. Tehát amennyiben a kérdésben foglaltakat így értette, akkor az értelmezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Pályáztatási kötelezettség fennállása

Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az összes karbantartási anyagra változatlanul egyszerződést akarnak kötni, és ennek becsült (tervezett) értéke éves szinten 4-5millió forint, akkor a közbeszerzési kötelezettség fennáll mindaddig, amígeredményes nem lesz az eljárásuk, és szerződést nem tudnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint aKbt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján a minisztériumok, atárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önállófejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.