7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően
Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
2. cikk / 7 Közbeszerzés, beszerzés saját hatáskörben – központosított közbeszerzési rendszerben
Kérdés: A központosított közbeszerzési rendszerhez kapcsolódóan szeretném tudni, hogy mikor folytathat le az intézmény saját hatáskörben beszerzési vagy közbeszerzési eljárást?
3. cikk / 7 Építési beruházás beszerzése központosított közbeszerzés keretében
Kérdés: Az építési beruházás központosított közbeszerzés keretében történő beszerzésére lát-e lehetőséget? Ha igen, van-e lehetőség arra, hogy az építési beruházás egyes elemeit központosított közbeszerzés keretében szerezzük be, míg más egységét egyéb (például nyílt) eljárás keretében?
4. cikk / 7 Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben
Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?
5. cikk / 7 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
6. cikk / 7 Közbeszerzési szabályzat, lebonyolító szervezet önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?
7. cikk / 7 Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál
Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.