Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...pótolható – Kbt. 71. §-ának (3-(4) és (6) bekezdései.A fenti, 71. § (6) bekezdése szerepel elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában is, mely kifejezetten hiánypótlás keretében történő kapacitást biztosító szervezet bevonásáról rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel jogszabályba ütközik, így az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Ezt a döntést a Döntőbizottság is megerősítette.A 311/2017. számú ügyben a kérelmező a részvételi jelentkezésének 5. oldalán az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi hiányainak pótlásáról szólna, amely az eredeti nyilatkozat tulajdonképpeni kiegészítésére irányulna. Az irányadó döntőbizottsági gyakorlat szerint a nyilatkozat hiánya megkülönböztetendő a nyilatkozat hiányosságától, mert az első esetben maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű lehetett volna, hogy hibás azalvállalkozó-megjelölés, elviekben akár hamis adatszolgáltatás miatt aKözbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indítható a Kbt.-benmeghatározott határidők figyelembevételével, siker esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...alapja az eltiltás, mely a Kbt. 340. §-a szerint történhet. Ejogszabályhely tartalma a következő: a Közbeszerzési Döntőbizottsághatározatában megállapítja a jogsértés megtörténtét, és fél évtől három évigterjedő időszakra eltiltja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...számított 15. nap,– az iratbetekintés napja, ha a kérelmező az ajánlatokbabetekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál,– előzetes vitarendezés kérelmezése esetén az ajánlatkérőiálláspont megküldésének időpontja, ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a 147. § (2)bekezdés szerinti eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani aKözbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagyközvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...nappal halasztható el az eredményhirdetés. Többszörihalasztásra, függetlenül a harminc naptól, nincs lehetőség. A halasztás abírálóbizottság tevékenységével, a szakmai értékelés elhúzódásával, adöntéshozó hiányával (például képviselő-testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásnak és adokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, ésminderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – aKözbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...kell tartalmaznia annak érdekében, hogy a bontásieljárás gördülékenyen lefolyhasson, hiszen a szubjektív elemek vizsgálata abírálóbizottság egyes tagjainak megítélésén múlik. A Kbt. a következők szerint fogalmaz az ajánlatok tartalmielbírálásával kapcsolatban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
2