Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...(felmondás), úgy annak a szerződés alapján meghatározott oka kell, hogy legyen. A kétoldalú szerződésmegszüntetés akár visszamenőleg (bontás), vagy a jövő vonatkozásában (megszüntetés) szintén a szerződésben meghatározottak szerint kell, hogy történjen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Határozott időre kötött szerződés felbontása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként négyéves, határozott idejű szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a harmadik év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a harmadik évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös együttműködést szeretnénk megszüntetni. Van-e arra mód, hogy az utolsó évre vonatkozó feladatot a megrendelő újabb közbeszerzési eljárásban hirdesse meg?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésének lehetőségét a szerződés jellemzően korlátozza, feltételeit meghatározza, melyre jelen kérdés alapján nem áll módunkban válaszolni. Közbeszerzési akadálya nincs a szerződés megszüntetésének, melyet ha mindkét fél elfogad, rögzíthetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...javítása érdekében történő újratárgyalására vonatkozó akaratának volt az eredménye. Azonban az eredeti szerződés felbontása helyett a felek között kialakult jogvita alternatív vitarendezési eljárásának minősült olyan körülmények között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...új törvény 62. §-ának (4) bekezdése értelmében azajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok -bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti aszerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] ...volna, nem kötötte volna meg a szerződést, amely a bírság kiszabásakorlényeges érvnek számít. Ettől azonban még nincs szerződésbontásikötelezettsége, és a Döntőbizottság sem kötelezheti arra, hogy az ajánlattevőmulasztásából kifolyólag megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.