3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
2. cikk / 3 Képviselő "helyettesítése"
Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
3. cikk / 3 Külföldi ajánlattevő igazolásai
Kérdés: Külföldi ajánlattevő esetén milyen igazolás fogadható el a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában, elegendő-e a cégkivonat? Milyen fordítás szükséges a nyilatkozatokról, milyen az okiratokról (OFI-hitelesített, fordítóiroda, meghatalmazott által fordított)? Magyar nyelvű eljárásban külföldi ajánlattevő nyilatkozhat-e magyar közjegyző előtt tolmács segítségével?
