30 talált cikk a minőség , ajánlattétel , dokumentáció kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?

Kérdés: Az ajánlatkérő megadta a dokumentációban a műszaki paramétereket (leírást) az általa beszerezni kívánt termékhez. Mi nem tudjuk legyártani az alapján a terméket. Ebben az esetben beszerezhetjük azt a gyártótól, akit nem kell bejelentenünk közreműködőként? A kiírás szerint az ajánlattevő kifejezetten vállalkozási szerződést kíván kötni erre a beszerzésre. De ha a gyártótól szerzem be, oda kell adnom neki a műszaki leírást, mert a terméknek ahhoz kell igazodnia. Jól értelmezem, hogy az alvállalkozó igénybevétele itt nem kerülhető meg? Vagy esetleg – az arányokra figyelemmel – megoldás a közös ajánlattétel?

Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?

Kérdés: Van-e törvényi lehetőség az ajánlatkérő által az eljárásra összeállított dokumentációk – például a közbeszerzési törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti műszaki megfelelőség – értékelésére, illetve a megfelelőség mindenkori biztosítására?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?

Kérdés: Alkalmazni kívánjuk a Kbt. 51. §-ában meghatározott többváltozatú ajánlattétel lehetőségének megadását. Az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározzuk a változatok minimumkövetelményét, valamint az egyes változatok műszaki tartalmát. Kérdésünk, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont szerinti értékelését hogyan kell elvégezni a változatok bírálatánál? Csak azonos tartalmú változatokat lehet összehasonlítani (például 1. ajánlattevő 1. változatát 2. ajánlattevő 1. változatával), vagy figyelmen kívül hagyva a változatokat, minden ajánlatot egymáshoz viszonyítva határozzuk meg a sorrendet? Abban az esetben, ha csak az azonos változatokat hasonlíthatjuk össze, akkor az egyes változatok közül mi alapján kell meghatározni az ajánlatkérő számára legelőnyösebb változatot? Összegezve kérjük szíves válaszukat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell értékelni a többváltozatú ajánlatokat! Tekinthető-e többváltozatú ajánlatnak, ha egy árubeszerzéshez (ez a minimumkövetelmény) többféle megoldást kérünk a garanciális javítások ellátására – például 1. változat: 1 év, 2. változat: élettartam-garancia stb.? Ennek értékelése hogyan történhet?

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?