Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a felek nemmódosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek afelhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapjánmeghatározott részét, ha – a módosítás olyan feltételeket határoz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Dokumentáció szerzői jogi védelme

Kérdés: Egy kiírásban azt olvastuk, hogy a dokumentáció a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok védelme alatt áll. Ez valóban így van? És milyen jogszabályok mondják ezt ki?
Részlet a válaszából: […] ...szakirodalmi,tudományos, publicisztikai) mű,– a nyilvánosan tartott beszéd,– a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozódokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódbanvagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...ki);– a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációbanmeghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatátelkészítenie és benyújtania. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.