Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)-(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás másszakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá – a szakértőként bevont személyek és – szükség szerint a jogi szakértő. A szakmai titkár feladata a tervpályázati kiíráselőkészítése, valamint a tervpályázat lebonyolításának szervezése.A bírálóbizottságban tagként, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezet javára tevékenykedő személynek. A Kbt. értelmébenugyanis – a 8. § (1) bekezdése szerint – a közbeszerzési eljárás előkészítése,a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és azeljárás más szakaszában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos, külön jogszabályban (137/2004. Korm. rendelet) részletesenszabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítéséreszolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja. Ezt afogalmat pontosítja a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Tervpályázat fedezetének szabályozása

Kérdés: Miért vonatkoznak szigorúbb szabályok tervpályázat kiírásakor a fedezet meglétére, amikor támogatás elnyerésére apellálva is indíthatok ilyen eljárást (ekkor azonban a tervpályázatot szigorúan előfinanszíroznom kell, nem úgy, mint a Kbt.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés szabályozásában. Nevezetesen, hogy a bírálóbizottságrésztvevőit – végzett munkájukkal arányosan – a tervpályázat előkészítésében ésa bírálati munka során kifejtett tevékenységükért díjazásban kell részesíteni.A bírálóbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ellenben aza tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, a kiíróiigények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál.Amennyiben az előzményi terv egyfajta megvalósíthatósági tanulmány, úgykövetkeztetéseit, összefüggéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Közbeszerzési szabályzat, lebonyolító szervezet önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles meghatározni az eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az általa az eljárásba bevont személyek, szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.