113 cikk rendezése:
1. cikk / 113 Eredménytelenné nyilvánítás
Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
2. cikk / 113 Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
3. cikk / 113 Változás bejelentése az eljárásban szakemberrel kapcsolatban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a folyamatban lévő eljárás (uniós, nyílt) során az értékelési szempontot igazoló szakember (az ajánlattevő munkavállalója, aki csakis értékelési szempontot igazol, alkalmassági követelményt nem) munkaviszonya megszűnik, esetleg elhalálozik? Mi lehet a következménye az eljárás szempontjából annak, ha megszűnt a munkaviszonya, esetleg elhalálozott?
4. cikk / 113 Szerződés késői aláírása
Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
5. cikk / 113 Jótállás előírása
Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
6. cikk / 113 Második helyezett választásának lehetősége
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
7. cikk / 113 Hibás érvénytelenségi ok
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
8. cikk / 113 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
9. cikk / 113 Szakemberek száma mint értékelési szempont
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
10. cikk / 113 Szakember tapasztalatának igazolása
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az alkalmassági követelmények/értékelési szempontok vonatkozásában szakértőkre vonatkozó követelményeket ír elő, a szakértő, önéletrajzában, az egyes követelményeket igazolandó projektek esetében köteles-e feltüntetni a megrendelő/munkáltató személyét, akinek/ahol végezte a feltüntetett feladatokat? Mi a jogos ajánlatkérői elvárás ebben a kérdésben, illetve helyesen jár-e el az ajánlattevő abban az esetben, ha a bemutatni kívánt szakértőt titoktartás köti, ha nem nevezi meg a megrendelőt/munkáltatót?
