Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelően alátámasztott becsült érték.Mivel a Korm. rendelet a kifizetés feltételeit rögzíti, így az eljárás eredményére vagy eredménytelenségére vonatkozó kiegészítő szabályt nem tartalmaz. A támogatás elszámoltathatósága ennek megfelelően független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét szóban vagy – a Kbt. 20. § (1) bekezdése szerinti esetben -elektronikusan kihirdetnie (eredményhirdetés)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Írásos eredményhirdetés

Kérdés: Az eredményhirdetés történhet kizárólag írásban?
Részlet a válaszából: […] ...is:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie. Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatokfelbontásától számított harminc – építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (együtt: eredményhirdetés). Az eljáráseredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Indokoltan meghosszabbított elbírálási határidő lerövidíthetősége

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az indokoltan meghosszabbított elbírálási határidőt is lerövidítse az ajánlatkérő, ha hamarabb döntést hozott? (Figyelemmel a lehető leggyorsabb elbírálás elvére.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...– indokolt esetben – a felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtarthatja. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét – több ajánlattevővel történő együttes tárgyalás vagy egy ajánlattevővel való tárgyalás esetében – már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Eredményhirdetés a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-a értelmében külön levélben meg kell hívni az ajánlattevőket az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez az ún. eredményhirdetés a Kbt.-ben). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.