Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] ...nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...részajánlattétel lehetőségének biztosítása vagy kizárása minden esetben az ajánlatkérő saját megítélése alá esik, és egyben az ő felelősségi körébe is tartozik.Alaptételként rögzíthető, hogy a jogalkotói logika tükrében a megalapozatlan és indokolatlan kizárás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő, bízva abban, hogy mindez felkelti a gazdasági szereplők figyelmét. A közbeszerzési tanácsadónak ebben a helyzetben az a felelőssége, hogy felhívja a figyelmet a kockázatokra és a későbbi együttes kiírás és a korábbi részajánlattétel kapcsolatára....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...kevés a valószínűsége, hogy az ajánlattevőt az alvállalkozója miatt zárják ki az eljárásból. Az alvállalkozótól azonban – a felelősségtől való mentesülés érdekében – mindenképpen érdemes kizáró oki nyilatkozatot kérni, hiszen az olyan kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...tisztáznia kell.A D. 415/2019. számú határozatban a Döntőbizottság többek között azt vizsgálta, hogy egy építőipari korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: Kft.) által benyújtott ajánlatban megjelölt szakember mely jogi személy alkalmazásában áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...Érdemes friss esetre hivatkozni, például a D. 362/2019. számú ügyre, melyben a jogorvoslati fórum szerint az ajánlatkérő feladata és felelőssége az is, hogy biztosítsa a piaci szereplők közötti versenyt. Nem határozhatja meg az ajánlatkérő az előírásait oly módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés a kormányrendelet 4. § (1), (2) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik, akkor az előzetes megküldés az ajánlatkérő felelőssége.A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése értelmében a 4. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...legyenek. E gazdasági célszerűséggelszemben megfogalmazott jogalkotói és társadalmi igény azonban nem mentesítiajánlatkérőt azon felelőssége alól, hogy ténybelileg megvizsgálja azt, hogy abeszerzési igénye a megadott feltételekkel – a piaci viszonyokra tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2