21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
2. cikk / 21 Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban
Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
3. cikk / 21 EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
4. cikk / 21 Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása
Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
5. cikk / 21 A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról
Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
6. cikk / 21 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal
Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
7. cikk / 21 Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
8. cikk / 21 Keresési lehetőség az EKR-ben
Kérdés: Mint ajánlattevők a rendszerben a mai napig az aktuálisan kiírt ajánlatok között az E10 – Előkészítés szakaszban kerestük a számunkra megfelelő ajánlatokat, melyeken indulni tudunk. Érkezett be hozzánk olyan kiírás, amely már E40 – Ajánlattételi szakaszban jár, és nem volt berögzítve az E10-es szakaszba. Az lenne számunkra logikus, ha az ajánlatok kiírásának menete az E10-es szakasszal indulna, amikor az ajánlatkérő meghirdeti az aktuális ajánlatát, és ajánlattevő jelzi az érdeklődését az ajánlattal kapcsolatban. A tapasztalat alapján az ajánlatkérő nem köteles eljárását az E10-es szakaszban rögzíteni és meghirdetni, hanem már E40-es ajánlattételi szakaszba is felviheti a hirdetményét. Amennyiben az ajánlatkérők nem kötelesek E10-ben elindítani az eljárásukat, megvan a lehetősége, hogy egy esetlegesen megfelelő eljárásról az ajánlattevők lemaradnak, ha csak E10-ben keresnek. Ennek elkerülése érdekében külön-külön az E10 és E40-es szakaszt végig kell nézni az aktuálisan kiírt ajánlatok érdekében? Kérem szakmai segítségüket, hogy a rendszer mely keresőfunkciója ad maximális keresési lehetőséget a megindított eljárásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy E10-ben vagy E40-ben rögzíti azt az ajánlatkérő.
9. cikk / 21 Hirdetmények keresése az EKR-ben
Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények – E10, E20, E40 – nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?
10. cikk / 21 424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
