Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolását adják a szerződés megszüntetése okainak. A törvény 143. §-ának (2) és (3) bekezdései a felmondási kötelezettség feltételeit rögzítik, míg az (1) bekezdés olyan felmondási/elállási okot határoz meg, melyet nem kell a szerződés részévé tenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra irányul, hogy eldönthető legyen, milyen feltételekkel alkalmazható inkább a közszolgáltatók eljárásrendje olyan ajánlatkérő esetében, amely klasszikus és közszolgáltató is egyben. Ehhez a Kbt. 22. §-ának (5) és (6) bekezdését kell vizsgálnunk, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...és a b) pont ba) alpontjának megfelelő kivételi esetben az Országgyűlés illetékes bizottsága – külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében – a külön törvény alkalmazása alól felmentést adott,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Eljárás részbeni eredménytelenség esetén

Kérdés: Az eljárás három részből áll. Ha az egyikre nem érkezik ajánlat, vagy olyan érkezik, amelyre nincs fedezet, akkor – mivel erre a részre eredménytelen lesz az eljárás, de a beszerzési igény megmarad – újabb eljárást kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnek? Ez akkor is kötelessége, ha rendkívüli sürgősségre hivatkozva választotta az ajánlatkérő az eredeti eljárásfajtát?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelenné nyilváníthatja az eljárástaz ajánlatkérő a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek azonban szigorúfeltételei vannak. Erre utal a Kbt. 77. §-ának (3) bekezdése, amelynekértelmében a 76. § (1) bekezdés d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

"Kiszervezés" lehetősége közszolgáltatók esetében

Kérdés: Az alábbi eset kivétel-e a Kbt. alkalmazása alól a 2011. évi CVIII. törvény 118. § (4) bekezdése alapján? 2012. január 1-jét követően fővállalkozási szerződést szándékozunk kötni egy, a 2011. évi CVIII. törvény 118. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szervezettel. Ez a szervezet, mint fővállalkozó, a mi (a kérdező szervezet a Kbt. hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérő) beszerzési igényünk kielégítése érdekében megkötendő szerződés teljesítéséhez harmadik szervezeteket (alvállalkozókat) kíván bevonni. A Kbt. mellőzésével, két vagy több harmadik szervezettel külön-külön is köthet szerződést úgy, hogy a szerződéses összeg nem haladja meg a mi és a fővállalkozó között létrehozandó szerződés szerinti összeg 25 százalékát? A kérdés azért merült fel ebben a formában, mert a törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a jogalkotók "egy harmadik szervezetre" vonatkoztatják a "25 százalékot meghaladó" feltételt.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének h) pontjaalapján közbeszerzési eljárást folytat le.Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkorkötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában azajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a részvételi felhívás vagy azajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, amennyiben a Mavtv. szerintiminősítési feltételek fennállnak; – az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és azajánlattételi felhívásban előírni azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Élelmiszer-beszerzés kivételi körbe sorolása

Kérdés: A Kbt. 243. § d) pontja alapján egy bölcsőde élelmiszer-beszerzését sorolhatom kivételi körbe? A beszerzés értéke nem éri el a 25 millió forintot évente.
Részlet a válaszából: […] ...az ott elhelyezett vagy ott tanulógyermekek ellátására – különösen étkeztetésre – szolgál, feltéve hogy a Kbt.alkalmazásának a feltételei egyébként fennállnak. A Kbt. alkalmazására a Kbt.2. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig akkor kerül sor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevő

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?
Részlet a válaszából: […] Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvetőbiztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonságiintézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm.rendelet, a Kbt. felhatalmazása alapján szabályozza az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen ajánlattal, esetleges kártérítésselkapcsolatban szintén a Kbt. fogalmaz meg szabályokat, azaz egyértelművé teszi,hogy milyen feltételekkel van lehetőség jogorvoslati eljárás kezdeményezésére(Kbt. 88. §, 89. §, 89/A. §, 350. §, 351....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tenni, az ajánlatkérő a projektmegvalósításának kezdetén, azaz a befektető kiválasztásakor vizsgálja meg aKbt. alkalmazásának feltételeit. Így az ügylet megvalósítására akár nyílteljárás is lefolytatható. A feltételekkel folytatható eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
2